3 hét....kínok, fájdalom, állandó hasmenés, 6 gépre kötve, a gyógyszereim alig férnek a dobozban, legalább 30 szem naponta, aludni nem tudok, amit megeszek azt kihányom, rémálmok, veszekedés a doktor nénimmel, mindenáron haza akarok menni.....Azt hiszem, fel sem fogtam, mi történik velem. A sugár és kemoterápiától a májamban megfordult a keringés, és a vesém is alig működik. Alig kapok levegőt, a ruháim nem jönnek rám, annyi víz van bennem. Azt sem tudják, vajon hány hétig fog tartani, lehet 2 de 10 is. Már annyi erőm sincs, h. a WC-re elvonszoljam magam, az ápolók hihetetlen türelemmel segítenek, pedig nem kétszer kell naponta fürdetni, ágyneműt húzni....
Még a szülinapomat is a kórházban ünnepeljük. De okt. 14-én közel másfél hónap után, végre elindulhatok HAZA! Nagyon legyengültem, a hasmenés továbbra is kínoz, de levest már tudok enni. Rengeteg gyógyszer otthonra is. Megérkezik a csontvelő vizsgálat eredménye is, 99%-ban az új csontvelőm dolgozik:-) Már csak össze kell szednem magam, és elkezdődhet az új életem, amit a testvéremtől kaptam....