Január utolsó napjaiban már annyira rosszul éreztem magam, h. hétvégén bementem a kórházba, ahol egyből ágyba is dugtak. Kiderült, a szteroid elvonás felborította a szervezetem működését, szteroidra vágyok. Teljesen feldagadt mindenem, vérszegény lettem, ásványi-anyag hiány, a vesémmel is baj van, kilökődés-gátló gyógyszerem szintje az egekben és bónuszkén kiderült, cukorbeteg lettem. Legalább 4-féle vízhajtóval bombáztak a dokik, egész nap rohangáltam, kaptam vért, infúziókat, sikerült első este megfáznom-szokatlan módon alig fűtöttek-ebből is kikúráltak, és egy kis szteroidot is kellett adni, h. helyreálljanak a dolgok. A magas cukrom nemigen izgatott senkit, utolsó napokban adtak vmi gyógyszert, de nagyon hánytam tőle. Hazaengedtek azzal, h. menjek el a diabetológushoz. Szerencsére a háziorvosom a legtündérebb dr. néni, és elintézte nekem,h. soron kívül bejussak a szakrendelésre. Cukormérés:25, így egyből inzulint kaptam, 3 órán át tanítottak, majd egy nagy táskával távoztam a rendelésről. Napi 4x inzulin, és 7x cukormérés. A főorvosnő szintén ritka lelkiismeretes orvos, alaposan kivizsgált, és még 7végén is fel kellett hívnom, hogy állok az értékekkel. Ahogy csökkent a cukrom, egyre erősebb lettem, és persze Fittness-edző-gyógytornászomnak is hála, már egész jol mozgok. S hogy mi ez a fitness? Miután 14 kg-ot dobtam le +napi torna-a főnővér szerint felért egy fittness kúrával:-) Azért én erről másként gondolkodom, mert tűpárnának lenni nem jo, pláne, ha embernek minimális vénája van.
Most itthon erősödök, de holnap elkezdek dolgozni....